repliche orologi eberhard

  2010. január 23. 18:53

 

 

 

Save

 

Save

Save

Save

 
  Rovat: replique montre rolex - Hozzászólás: 35

RÁKÓCZI-FA (Kocsányos tölgy, Quercus robur)

  2010. január 21. 19:06

Az 1933–34-ben elnevezett jelfák közül a Rákóczi-fa az erdőben az Örkényi út jobb oldalán a megnevezett „öregerdő” határán áll. A környék legidősebb és legvastagabb törzsű fája. Egészségi állapota jó, bár oldalága letört. Törzskerülete: 580 cm, magassága: 28 m, kora: 600 éves.

Magyarországon Rákóczi-fából találhatunk a legtöbbet. A legismertebb a balatonakarattyai szilfa volt (1967-ben kipusztult). A néphagyomány szerint Rákóczi ide kötötte lovát és itt hirdette ki az ország „akarattyát”. A nagyságos fejedelem emlékét az általa vezetett és róla elnevezett szabadságharc bukása után széles körben országszerte fenntartották és – ha tiltva volt is – ápolták. Népszerűségére jellemző, hogy az egyszerű falusi nép körében a Rákóczi- fiak járták az országot, mely esetekről a korabeli büntető eljárások jegyzőkönyvei tanúskodnak. Ma is sok kuruc dalt ismerünk és énekelünk, némelyik református énekünk dallama is kuruc eredetű. Akkoriban ezek tiltottak voltak, büntetés terhe mellett. Az osztrák zsarnokság elnyomó határozataira jellemző, hogy a szabadságharc bukása után begyűjtette és megsemmisítette a legendás kuruc tárogatókat is. A világ legkedveltebb indulói között szerepel a Rákóczi-induló, amelynek zenei anyagát Berlioz dolgozta fel, hangszerelte és illesztette bele földrajzi helytől függetlenül a Faust elkárhozása című művébe, teljesen önkényesen, hiszen a Faust-mondakörben sehol sem szerepel a magyar puszta. Amikor Berlioz Budapesten bemutatta művét, a magyar érzelmű közönség olyan tombolást vitt véghez az első hangok hallatán, annyira fel voltak indulva, hogy alig lehetett folytatni az előadást. Utána is hasonló jelenetek adódtak. De a jég megtört, és a világ a zenén keresztül is megtanulta Rákóczi nevét és szerepét. Városunk sem maradhatott ki a Rákóczi-féle szabadságharcból a katonaállítás tekintetében. Sok megpróbáltatás is érte a lakosságot, de ez természetes volt mindenkor a hadi időkben. Rákóczi emlékét városunkban iskola-, utcaelnevezés és emléktábla őrzi. Korábban tsz-t is neveztek el róla.
 

Patek Philippe replica replice Omega replice Tag Heuer rolex replica uk replica Audemars Piguet
 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 42

Mátyás király fája (Kocsányos tölgy, Quercus robur) repliche Rolex deepsea

  2010. január 21. 19:05

 Az 1933–34-ben elnevezett jelfák közül a Mátyás királyfa az erdőben az Örkényi út bal oldalán található a NEFAG bekerített területén. Egészségi állapota nem megfelelő. Koronája féloldalas, ágai töredezettek. Megfelelő ápolással még megmenthető. Kora 400 év, törzskerülete 360 cm, magassága 25 m. Nevét szeretett királyunkról kapta. Magyarországon számos fa kapta a Mátyás király nevet. Rapaics Raymund szerint Mátyás király ültette az első fasort Magyarországon visegrádi házában. „Nyáron a király a hársak alatt üldögélt, ott ebédelt, sőt a követeket is ott fogadta”. A kismarosi tölgyfát állítólag személyesen ültette. Õ volt a leghíresebb segway for sale Mátyáskirály-fa (1996-ban tűz által elpusztult).

Save

Save

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 16

KISGATYÁS (Kocsányos tölgy, Quercus robur)

  2010. január 21. 19:04

Az 1933–34-ben elnevezett jelfákból jelenleg 7 fa található meg. A Kisgatyás nevét sajátos
alakjáról kapta, hiszen lelógó ágai egy „gatya” formájához hasonlíthatók, nagyon érdekes jelenség
az erdőben. E jelfa egészségi állapota nagyon rossz, a kipusztulás nyomai fedezhetők
fel rajta. Törzse nagyon odvas, korhadt, vezérágai közül pedig több leszáradt. Megmentésére
nincs remény. A Nagyerdő területén található, egy kis réten áll magányosan. Törzskerülete
360 cm. Magassága 20 méter. Becsült kora 400 év.
 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 29

A SZÉCHENYI-fa (Kocsányos tölgy, Quercus robur) repliche rolex gmt

  2010. január 21. 19:03

Az 1933–34-ben elnevezett jelfák közül a Széchenyi-fa a Száraz- dűlőben található. Egészségi állapota jó, törzse és ágai egészségesek. Kora: 400 év, törzskerülete: 400 cm, magassága 28 m.

Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született a Széchenyi család ötödik gyermekeként. Az ifjú Széchenyi gyermekkora Nagycenk és Bécs között megosztva telt. Nevéhez fűződik többek között a lóversenyzés, kaszinó létrehozása, a Tisza szabályozása. Művei közé tartozik a Hitel, a Világ és a Stádium. Az 1948-ban megalakuló Batthyány- kormányban miniszteri szerepet töltött be. Utolsó éveiben élénk politikai tevékenységet fejtett ki. 1860. április 7- éről 8-ára virradó éjszakán „karosszékében ülve, átlőtt koponyában találtatott”.

Soprontól 12 km-re, gyönyörű barokk park közepén áll Nagycenk legismertebb idegenforgalmi látványossága, a Széchenyi-kastély. Az épület Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” birtokossága idején kapta mai arculatát. Itt található a főépületből jól segway price látható, közel 3 km hosszú fasor, melyet a kastély építésével egy időben telepítettek.

Save

Save

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 17

replica orologi milano

  2010. január 20. 21:14

A nagykőrösi erdők területén több nagyméretű tölgy (Quercus) található, ezeket a fákat már elődeink „makk fának” hagyták meg. Az 1933-34-ben elnevezett jelfákból jelenleg 7 fa található meg. Ezek közül a 450 éves kincses makkfa egészségi állapota megfelelő, a kipusztulástól nem kell tartanunk, bár oldalágai közül 4 darab letört. Törzskerülete 470 cm, törzse ép nem odvas, a magassága 25 méter.
Nevét a török időkből kapta, a szájhagyomány szerint tövéhez bivalybőrbe rejtett kincset ástak. A Kincses makkfa legendáját nekem Józsi bácsi mesélte. Neki nagyapja, nagyapjának pedig nagyapja és hogy neki ki arra már nem emlékezett.

Hogyan is szólt a történet?

Hol volt, hol nem volt, volt egy erdőkerülő és annak szépséges leánya. A lány szőke, göndör hajú és nagyon szép szürkeszemű, enyhén molett, csalfa lány volt. Csalfasága abban mutatkozott meg, hogy imádott szerelmét elhagyta egy török vitéz kedvéért. Maczkó Albert, a csalfa leány szerelme nem hagyta annyiban, és véres bosszúra esküdött a sötét erdő mélyén. Öt nap öt éjjel kereste búvóhelyüket, mikorra megtalálta, a virágos mező közepén. Megleste az újdonsült szerelmespárt, majd követte őket a török vitéz sátráig.
Mivel a sátornál inába szállt a bátorsága, nem mert szembeszállni a törökkel, megvárta az estét, mikor már mindenki az igazak álmát aludta. Odalopódzott a szerelmespár sátrához, hogy megölje őket, de közvetlenül a sátor előtt egy bivalybőr csomagot talált. Kíváncsisága és félelme erősebb lett a bosszúnál, megfogta a csomagot és odébb állt egy hatalmas tölgy árnyékába, hogy megnézze, mi lehet a bivalybőrben.
Szeme-szája tátva maradt, mivel a bőrben óriási mennyiségű ékszert, aranyat talált. Mivel az arany olyan nehéz volt, hogy nem tudta elvinni, zsebeit telerakta, és a kincset a környék legnagyobb tölgyfájának tövébe elásta. –Hát ez a Kincses makkfa legendája – mondta Józsi bácsi és már horkolt is.

 

„ Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn.”

(Leibundgut, svájci erdőművelő)
 

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 58

Arany János fa: Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)

  2010. január 20. 21:12

Arany János 1817-ben született Nagyszalontán, meghalt 1882-ben Budapesten. 1851-ben megválasztották a nagykőrösi

Református Gimnázium tanárává, ahol magyar nyelv és irodalmat, illetve latin és görög nyelvet tanított. 10 évig végezte itt lelkiismeretes, tanári munkáját.
Arany János tölgyfái a Margit-szigeten 11 fából álltak, jelenleg már csak 8 maradt meg közülük. Eredetileg a sziget egyik kisebb magaslatán állt egy ritka szépségű kőrisfa, Arany legkedvesebb fája. Szeretett volna alatta egy padot készíttetni, de mikor látta, hogy kívánsága nem teljesül, ekkor vonult a tölgyek alá.
Arany János szobra a híres nagykőrösi tanári kar tagjaként, a helyi múzeum előtt, kőrisfák árnyékában hirdeti Nagykőrös kulturális aranykorát.

 

Arany János fa: Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)
Kora: 100 év, Törzskerülete: 210 cm, Magassága: 30 m
A múzeum kertben találhatóbike helmets.
 

Save

Save

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 26

Gyaraki Jenő fa: Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)

  2010. január 20. 21:10

Gyaraki Jenő 1913-ban született Budapesten és 1997-ben halt meg Nagykőrösön. Kezdetben polgári iskolai tanárként később, mint igazgató munkálkodott. Órákat adott a tanítóképzőben és különböző tanfolyamokon is oktatott. Kedvenc tudományterülete a fizika volt.
1955-ben nevezték ki az akkori 4.sz. Élelmiszeripari Tanulóiskola igazgatójává. E tisztjét 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be.
Életvitele, munkássága, emberi magatartása példaértékű és követésre méltó.

Gyaraki Jenő fa: (Magyar kőris - Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)
Kora: 100 év, Törzskerülete: 230 cm, Magassága: 25 m
A múzeum kertben találhatóbalancing electric scooter
 

Save

Save

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 46

Szenthe Kálmán (Kocsányos tölgy, Quercus robur) repliche Rolex

  2010. január 20. 21:08

Szenthe Kálmán 1935. augusztus 30-án halt meg Nagykőrösön, a gyászjelentése szerint 89 éves korában. A gyászjelentés Nagykőrös város nyugalmazott rendőrkapitányaként említi. Ezek szerint 1846-ban született, de Benkó könyvében – amely a nemesi családokról szól – 1848 van születési éveként feltüntetve.
Szente Kálmán nagykőrösi földbirtokos, jogász. 1883. május 27-től, 1895 elejéig gyámpénztárnok, 1893-1894-ben közgyámos volt. Egyik alapítója és meghatározó vezetője volt az Úri Kaszinónak, ezen kívül több vadásztársaság tagja.
1895. decembertől 1916. december 12-ig, mint rendőr alkapitány munkálkodott és ekkor ment nyugdíjba. Rendőr alkapitányként községi bírói feladatokat is ellátott.
(dr. Böőr László)

Szenthe Kálmán-fa: (Kocsányos tölgy, Quercus robur)
A Fitos Vilmos fától kb. 10 m-re található. Egészségi állapota jó.
Kora: 350 év, törzskerülete: 370 cm, magassága: 30 m
 

Save

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 18

Fitoss Vilmos-fa (Kocsányos tölgy, Quercus robur) e bike

  2010. január 20. 21:07

Az 1933-34-ben elnevezett jelfák közül a Fitoss Vilmos-fa a volt Szente tanyától keletre az öreg erdő határában található. Egészségi állapota jó, bár az alsó oldalágakból 3 db letört. Törzskerülete 450 cm, magassága 30 m, kora 400 év.


1933. június hó 1-jén jegyzőkönyv alapján Fitoss Vilmosról is neveztek el egy hagyás (makk) fát.
Fitoss Vilmos földbirtokos, városi rendőrkapitány, aki Nagykőrösön született 1843-ban, majd itt is halt meg 1934-ben. Unokája volt Fitoss Pál (1790-1854) professzornak.
Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, Arany János tanítványa volt.
Pályafutását Nagykőrös város szolgálatában kezdte, mint aljegyző. Később elnöki tanácsos, majd a városi rendőrség kapitánya lett.
Vagyona jelentős részét az Arany János Gimnáziumra hagyta. A házat, amelyben lakott, internátus céljára adományozta.
Az internátus másik része a gimnáziumi épületben van. Itt laknak a kisebb növendékek, míg a V-VIII. osztályosok rendszerint az Örkényi úti internátusi részben nyertek elhelyezést.
A II Világháború után az internátust megszüntették és azóta az épületet igen változatos célokra vették igénybe.
Sírja: J.tábla I. sor 21 sz. kripta
 

 
  Rovat: replique de rolex  - Hozzászólás: 30

Nagykőrösi Örökségünk I self-balancing electric scooter

  2010. január 20. 21:05

Nagykőrös természeti kincsei


Nagykőrös város természeti értékéért tevékenykedők és az Önkormányzati Hírek új rovatot indít. Célunk, hogy ismerjük meg együtt városunkat és a környező vidéket, ahol egyedülálló természeti értékek rejtőznek, jóformán ismeretlenül.

Kapás Tibor természetbarát segítségével némi betekintést nyerhetünk, az erdőkről, Nagykőrös természeti adottságairól, az őshonos fafajokról, valamint híres fákról is olvashatnak.
Sorozatunkban először a magyar erdőkkel, az erdőgazdálkodással, Nagykőrös természeti adottságaival foglalkozunk, valamint folytatásként a 8. oldalon a régi jelfák közül a kincses makkfával ismerkedhetnek meg az olvasók.

Kapás Tibor: Az elmúlt évtizedek folyamán nem megfelelően gondoztuk természeti értékeinket. Következményeként megfogalmazódott a természetközeli erdőgazdálkodás iránti igény, melyet a társadalom mindinkább számon kér az erdészektől, erdőgazdálkodóktól.

Hajdan az erdőt közvagyonnak tekintették, szabadon használhatták, sőt irthatták is. Mindez nemegyszer a pusztulását okozta. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erdő használatát szabályozni kell, ehhez azonban arra volt szükség, hogy területét, a fatermés mennyiségét megismerjék, és az ésszerű korlátokat megállapítsák. Az erdőrendezés kialakulásának fő lépései sok évszázadra nyúlnak vissza.

A Kárpát-medence természeti képe történelmi korokban fogyatkozott és átalakult, mert az itt élő emberek társadalmi-fogyasztási, gazdasági igényük szerint pusztították, változtatták a legfontosabb tájelemeket, így az erdőket.
Hazánk természeti képe gyökeresen megváltozott, természetes erdeink csaknem kilenctized része eltűnt az évszázadok során.
Már a Kárpát-medence kevéssé ismert őslakói, a kelták, pannonok, szarmaták is irtották az erdőket, valószínűleg égetéssel.
A római uralom idején, a Dunántúlon és az Alföld peremén történt jelentős erdőpusztítás.
A honfoglalás idején becslések szerint hazánk területének 37,2 %-át borította erdő. Jelenleg ez a százalék a felre csökkent.

Nagykőrös természeti adottságai
Nagykőrös a Duna-Tisza közi homokhátság területén fekszi. A Nagyerdő és Csókáserdő száraz tölgyesei, homokpusztái, rétek a tisztásokon találhatók. A buckákon cserjések és szikesedő laposok. A táj nagyon változatos turjános, nádasok és hamvasfűz bozótjai, zsombékjai csak mutatóban maradtak meg, pedig e táj jellegzetessége volt. Nagykőrös erdeire jellemző társulás a pusztai tölgyes. Ez nyílt, alacsonyabb talajvíz szintű növénytársulása jellemző. Itt a kocsányos tölgy dominál, de ritkábban a molyhos tölgy is előfordulhat. A gyöngyvirágos tölgyesben az erdei gyöngyköles a karakterikus faj, sokkal zártabb korona szinttel, és nyirkosabb valamint dúsabb gyepszinttel rendelkezik.
Nagykőrös éghajlatát a Kárpát-medencére jellemző klíma határozza meg, az évi átlaghőmérséklet 10,5 C fok. A napsütéses órák száma 2200 körül van. A téli átlag 60 óra, a nyári 300 óra. Az évi csapadékmennyiség 500-550 mm. Az évi eloszlása nagyon változó, a téli 25-30 mm a nyári 50-55 mm. Az uralkodó szélirány ÉK-ÉNY-i irányú.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a WWF Magyarországgal és Nagykőrös Városának Önkormányzatával közösen a legnagyobb, legtermészetesebb körülmények között megmaradt homoki tölgyesek megőrzését, és ahol nélkülözhetetlen, az élőhely helyreállítását tűzte ki célul. A nagykőrösi tölgyerdő nagy része kiemelt jelentőségű része lett az Unió természetvédelmi hálózatának, a Natura 2000-nek. Itt lelhető fel ugyanis hazánkban a legnagyobb, szinte természetes állapotú erdőspuszta, ami Európában hungarikum, a honfoglalás korát idézi fel. Ilyen lehetett az Alföld a magyarok érkezése idején.
 

 
  Rovat: replique Breitling  - Hozzászólás: 31
 

© Copyright 2009 kapofa.hu - Created by Isystem